4 min read

Mi a szorongás

 

A szorongás nehezen leírható kifejezés. Az egyének gyakran számolnak be szorongásról vagy szorongásérzésről, ami sokféle dolgot jelenthet. A szorongás érzését általában minden ember megtapasztalja. Egy válsághelyzet vagy más stresszhelyzet kiválthatja a szorongást.

 

Mi a szorongás?

Mi a szorongásAz időnkénti szorongás normális biológiai reakció, ami azt jelenti, hogy a szervezet felkészül egy olyan eseményre, amely fokozott figyelmet vagy adrenalinszintet igényel. Amikor azonban a szorongás érzése kezd állandó kísérőjévé válni, vagy hosszú ideig fennáll, miután egy stresszor elmúlt, akkor szorongásos zavarról beszélünk.

Mint sok más mentális egészségügyi állapot, a szorongás is különbözik a normális szorongás és idegesség érzésétől. A szorongásos rendellenességben szenvedő emberek tolakodó és tartós félelmet érezhetnek valamitől, ami nem jelent tényleges veszélyt. A szorongásos zavarok közé tartozik például a generalizált szorongásos zavar, a szeparációs szorongásos zavar, a szociális szorongásos zavar (korábbi nevén szociális fóbia) és a pánikbetegség.

Intenzív szorongás vagy szorongás esetén az egyén rendszeresen szorongásos tüneteket tapasztal, amelyek között pánikroham is előfordulhat. A pánikroham hirtelen és ismétlődő, intenzív félelemmel teli időszakok, tényleges veszély jelenléte nélkül.

Ezen túlmenően, ha a szorongás befolyásolja az egyén teljes értékű életvitelét, mentális egészségügyi problémává válhat. A genetikai és környezeti tényezők kombinációja határozza meg az egyén szorongásos zavarok kockázatát. Továbbá az egyéb mentális zavarokban, például depresszióban szenvedő egyének gyakran szorongásos zavarral is küzdenek.

 

A szorongásos zavarok kockázati tényezői

A szorongásos zavarok valamennyi típusának létezik néhány általános kockázati tényezője, beleértve bizonyos személyiségjegyeket, a korai gyermekkorban vagy felnőttkorban bekövetkezett traumatikus eseményeket, valamint a családban előforduló szorongásos vagy egyéb mentális zavarokat.

 

A szorongásos zavarok eredete

A szorongás mint mentális zavar gondolata Sigmund Freudra, a modern pszichológia atyjára utal. Amikor az elme azt tapasztalja, amit Freud izgalomnak nevezett, az ember olyan módon cselekszik, ami kellemes eredményt eredményez. Amikor ez az izgalom potenciálisan veszélyes volt vagy ellentmondott a társadalmi normáknak, Freud ezt frusztrált izgalomnak vagy szorongásnak nevezte. Ebben az időben a szorongást egyfajta neurózisnak tekintették. Freud célja a szorongás gyógyítása volt; ahhoz, hogy valaki abban a korban kiegyensúlyozottnak és egészségesnek tekinthető legyen, meg kellett szüntetnie a szorongást.

A huszadik század közepén a filozófusok kezdték meglátni a szorongás neurózisra épülő tanulmányozásának hasznát. A pszichológusok kezdték megérteni, hogy a szorongás az emberi állapot határozott része. Nem lehetett megszüntetni, ahogyan Freud eredetileg feltételezte.

Az Amerikai Pszichológiai Társaság először 1980-ban vette fel a Generalizált szorongásos zavarokat a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvébe (DSM). Bár hasonló tünetekkel járó zavarokat már korábban is rögzítettek a DSM-ben, ez volt az első alkalom, hogy a GAD-et saját entitásként sorolták be.

 

A szorongás tudománya

A szorongásos rendellenességet az agyban zajló specifikus folyamatok okozzák, amelyek általában fizikai reakciókban és tünetekben nyilvánulnak meg. A szorongásos reakció során az agyban kortizol és adrenalin áramlik be. Az adrenalin egy olyan hormon, amely energiakitörést biztosít. Ez felelős az úgynevezett harc vagy menekülés válasz kiváltásáért. A kortizolnak számos testi funkciója van, de általában stresszre adott válaszként választódik ki. A felszabadulásra adott válaszok egyénenként eltérőek lehetnek, mivel az emberi szervezet legtöbb sejtje képes a kortizol befogadására.

Ez a két hormon együttesen fokozza az egyén érzékenységét, felkészítve őt az észlelt veszélyre. Amint az érzékelt veszély megszűnik, az agy további hormonokat választ ki, hogy segítsen elérni a nyugalmi állapotot. Az agy képtelensége a nyugalmi állapot elérésére a szorongásos zavar egyik fő jellemzője.

Az agynak azt a részét, amely a test többi részét potenciálisan veszélyes helyzetekre figyelmezteti, amigdalának nevezik. Ez az agy hangulatért és érzelmekért felelős területén található. A szorongásos zavarban szenvedő egyéneknél az amygdala meglehetősen nagy, gyakran téves riasztásokat küld, ami miatt az egyének akkor is szoronganak, amikor nincs jelen veszély.

 

A szorongásos zavar jelei

A szorongással kapcsolatos fizikai tünetek közé tartozik a remegés, gyengeség, izomfeszültség, alvászavar, légszomj, szapora szívverés, emésztési problémák, hányinger, gyakori fejfájás, gyomorfájás, pánikroham és ellenőrizhetetlen izzadás.

 

Hogyan diagnosztizálják a szorongásos zavarokat?

hogyan diagnosztizálják a szorongástAz egyént pszichológiai értékelésre utalják egy mentálhigiénés szakemberhez a szorongásos zavarok diagnosztizálása céljából. Bár a szorongásos zavarokat nem diagnosztizálhatják laboratóriumi vizsgálatok vagy tesztek, a szolgáltató elrendelhet laboratóriumi vizsgálatokat, hogy kizárja a tüneteket okozó fizikai állapotokat.

 

Szorongás kezelése

Bár a szorongás nagyon összetett téma, a stressz kezelésének és a szorongás hatásainak enyhítésének számos módja van. Például egyszerű tevékenységek segíthetnek a szorongás mentális és fizikai tüneteinek enyhítésében, amelyek közé tartozik a meditáció, a hosszú fürdőzés, a sötétben való pihenés, a jóga, a mély légzőgyakorlatok és a negatív gondolatok pozitívakkal való helyettesítése. A támogató csoportokhoz való csatlakozás szintén ösztönözheti az egyéneket a megküzdési stratégiák és tapasztalatok megosztására.

 

Kognitív viselkedésterápia (CBT)

A kognitív viselkedésterápia a szorongás egyik leginkább ajánlott kezelési módja. Ez a technika kétirányú megközelítést alkalmaz a szorongás hatásainak csökkentésére. Ez a terápia egy irányból vizsgálja a megismerést, és a gondolkodási minták megfigyelésére összpontosít. Ez a lépés segít az egyénnek kifejleszteni azt a képességet, hogy felismerje, ha irracionális vagy szorongó gondolatok veszik át az irányítást. A viselkedéses megközelítés a másik irányból érkezik, amelynek célja, hogy segítsen lassan kitenni a személyt azoknak a dolgoknak, amelyek kiválthatják a szorongást. Ez a két kombinált stratégia segíthet a szorongásban szenvedőknek megérteni gondolkodási folyamataikat, és összességében csökkentheti szorongásukat. A stresszkezelés és a pszichoterápia segíthet enyhíteni a szorongás tüneteit.

 

Pszichoterápia

A pszichoterápia, más néven beszélgetés-terápia segíthet a szorongásos zavarral küzdő egyéneknek. Ahhoz, hogy a beszélgetőterápia hatékony legyen, az egyén konkrét szorongásaira és szükségleteire kell irányítani és szabni. Segíthet az egyénnek a zavarra adott érzelmi reakció kezelésében is.

 

Expozíciós terápia

Az expozíciós terápia a szorongásos zavar hátterében álló félelmek kezelésére összpontosít azáltal, hogy lehetővé teszi az egyének számára, hogy olyan tevékenységeket vagy helyzeteket vegyenek igénybe, amelyeket eddig esetleg elkerültek. Az expozíciós terápia mellett relaxációs gyakorlatok és képalkotás is alkalmazható. Egy adott félelem sikeres legyőzéséről alkotott mentális kép létrehozása szintén segíthet a szorongásos tünetek enyhítésében, ha a szorongásos zavar egy adott fóbiához kapcsolódik.

 

Relaxációs reakció tréning

A szorongás kezelésének másik sikeres stratégiája az úgynevezett relaxációs válasz tréning. A relaxációs válasz akkor következik be, amikor a test megnyugszik egy szorongásos reakciót követően. A szorongó emberek gyakran küzdenek azzal, hogy ezt a választ produkálják. Számos kiváló technika létezik ennek a válasznak a tréningezésére. A meditáció az egyik leggyakoribb. Ez egy hatékony stratégia, amely segít az egyéneknek megnyugodni és fokozni az önismeretüket.

A légzéstechnikák szintén nagyszerű módja a relaxációs reakció gyakorlásának. Az egyik általánosan használt stratégia a rekeszizomlégzés. Ez a technika biztosítja, hogy az egyén minden egyes levegővételkor teljes lélegzetet vesz, ahelyett, hogy sok sekély lélegzetet venne. A progresszív izomrelaxáció egy másik gyakran alkalmazott technika. Ez a technika a test minden egyes izmának megfeszítésével, majd elengedésével jár, és gyakran segít tudatosítani a feszültséget, amelyet az egyén korábban talán észre sem vett.

 

Gyakorlat

A szorongás során a szervezet harc-vagy-menekülés állapotba kerül, és adrenalinszintet termel. A szervezet által termelt adrenalin felhasználható a relaxációs válaszban, ha valami aktív tevékenységet végzünk. Nem kell konkrét típusú testmozgást végezni; kocogni, sétálni, súlyzózni vagy HITT-et végezni segíthet a szorongás enyhítésében. A jóga is egy másik nagyszerű mozgásforma a szorongó egyének számára. Egy nagyszerű gyakorlatba foglalja a koncentrált légzést, a gyengéd mozgást és a nyújtást.

 

Gyógyszerek

A szorongás kezelésének egy másik gyakran alkalmazott megközelítése a szorongásoldó gyógyszerek. A gyógyszerek több kategóriája segíthet a szorongásos zavarok kezelésében. Az egyik kategória az antidepresszáns gyógyszerek. Az antidepresszánsok depresszió nélkül is nagy sikerrel kezelik a szorongást.

Egy másik gyakori gyógyszertípus a szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI-k). Az SSRI-k segítenek növelni a szerotonin mennyiségét a szervezetben azáltal, hogy megakadályozzák annak visszaszívódását az agyba. Az SSRI-k jellemzően arról ismertek, hogy biztonságos gyógyszerek, minimális (bár nem teljesen hiányzó) mellékhatásokkal. A gyógyszerek segíthetnek a szorongásos tünetek enyhítésében, de nem gyógyítják a szorongásos zavarokat. A szorongás során kritikus fontosságú az egyéni tünetek figyelemmel kísérése, mivel bizonyos viselkedések és gyógyszerek ronthatják azokat.

 

Összefoglaló

A szorongásos zavaroknak különböző típusai vannak. A szorongás egy elterjedt és kezelhető mentális zavar, amelynek számos alkategóriája van. A szorongásos zavar okai személyenként drasztikusan eltérhetnek, de fontos megjegyezni, hogy a szorongás megtapasztalása nagyon természetes. A szorongás vagy a szorongásos reakciók a szervezet jelzései, hogy veszélyben lehetünk. Amikor azonban a szorongás állandó és kezelhetetlen jelenséggé válik, az egyén számára itt az ideje, hogy megfontolja, milyen stratégiákat találhat a szorongás kezelésére.

 

 
Meditáció depresszióra

Meditáció depresszióra

A depresszió gyakori mentális zavar, amely világszerte mintegy 280 millió embert érint. A depresszió számos nehézséget okoz az egyén mindennapi...

Continue Reading
Bíbor csakra

Bíbor csakra

A bibor csakra, amelyet hetedik vagy koronacsakrának is neveznek, a fej tetején helyezkedik el, és a csakrarendszerben a spirituális tudatosság...

Continue Reading
Indigó csakra

Indigó csakra

Az indigó csakra, más néven a harmadik szem vagy a hatodik csakra, amely a homlok közepén található, felelős a belső látásunkért, az intuícióért és a...

Continue Reading